Üzletünk alkalmazásának fejlesztéséhez manapság nagyon sok különböző technológia áll a rendelkezésünkre. A számunkra legmegfelelőbb technológia kiválasztása pedig nem egyszerű, mégis talán az egyik legfontosabb döntés amikor egy applikáció fejlesztésébe vágunk, hiszen minden vállalkozás számára kulcsfontosságú, hogy a leghatékonyabban használja fel erőforrásait.
A cross-platform legnagyobb előnyei:
Ezt a kérdést megválaszolni, talán a minőség és hatékonyság vizsgálatával a legegyszerűbb. A cross-platform legszembetűnőbb előnye ugyanis az, hogy jóval hatékonyabb a natív fejlesztésnél, mind idő, mind költségek szempontjából.
Költségek és időigény csökkentése:
Azáltal, hogy egyetlen kódbázist használunk mind iOS, mind Android, és esetenként webes alkalmazások fejlesztéséhez, jelentősen csökkentjük a fejlesztési időt és erőforrásokat. Nincs szükség arra, hogy külön-külön fejlesszünk és karbantartsunk több különböző projektet, ami jelentős idő- és költségmegtakarítást jelent.
Leegyszerűsítve majdnem azt mondhatjuk, hogy ahány platformra tervezünk alkalmazást publikálni, akár annyiszor hatékonyabb, hiszen nem kell külön webes, androidos, és iOS-es alkalmazást írnunk. Ez a fejlesztés idejére is vonatkozhat, amikor nem dedikált csapatokkal dolgozunk, akik szinkronban fejlesztik a külön alkalmazásokat.
Erőforrások csökkentése:
A cross-platform fejlesztés másik nagy előnye, hogy sokkal kisebb csapattal is végezhető, hiszen nincs szükségünk platformonként specifikus tudással rendelkező fejlesztőkre, amely még lejjebb tolhatja a költségeinket. Ez különösen előnyös lehet kisvállalkozások vagy startupok számára, ahol korlátozottak az emberi erőforrások. Ez a rugalmasság lehetővé teszi, hogy a fejlesztők jobban összpontosítsanak az alkalmazás funkcionalitására és minőségére, ahelyett, hogy időt és energiát fordítanának a különböző platformok közötti különbségek kezelésére.
Szinkronitás / Paritás::
Végül de nem utolsó sorban, a cross-platform fejlesztés segíthet abban, hogy az alkalmazás minden platformon konzisztens és szinkronizált legyen. Ez azt jelenti, hogy minden platformon mindig, pontosan ugyanaz a verziójú és funkcionalitásában megegyező app lesz elérhető. Ez megkönnyíti az app frissítését, és az új funkciók bevezetését is jelentősen könnyebbé teszi. Emellett a felhasználók számára is zökkenőmentes és egységes élményt biztosít.
Natív és cross-platform fejlesztési árak USD-ben
A cross-platform hátrányai:
A választott framework dönt el sok platformspecifikus részletet
Amikor egy cross-platform keretrendszert választunk, akkor az határozza meg, hogyan kezelődnek a különböző platformok egyedi elemei és funkciói. Erre jó példa az eltérő beépített UI elemek, mint például a dátumválasztó, amelyek teljesen különbözőek a két nagy mobilplatformon. Ezekben az esetekben a framework dönti el, hogy lefordítja-e, és ha igen hogyan fordítja le saját elemeit a kijelölt platformokra. Ez korlátozhatja a fejlesztő szabadságát, mivel a keretrendszer által meghatározott szabályokhoz kell alkalmazkodnia.
A két platform nem fogja szorosan követni egymást
Cross-platform fejlesztés esetén előfordulhat, hogy a két platform, például iOS és Android eltérő funkciókat prezentál, gondoljuk itt például az iCloud, FaceTime, vagy osztott képernyő funkciókra. Ennek következtében az alkalmazás nem fogja tudni azonnal, vagy akár soha kihasználni egyik platform teljes funkcionalitási tárát sem.
Tekintsünk be a néhány érdekes és széles körben használt keretrendszer előnyeibe és hátrányaiba:
Ionic:
- Programozási nyelvek: Web technológiák — HTML, CSS, JavaScript
- Megjelenés: 2013
- Ismert alkalmazások: T-Mobile, BBC, EA Games
Működés:
Az Ionic appok esetében egy kódbázist fejlesztünk és tartunk fent. Az applikácónk egy WebView-n keresztül fut az adott platformon, amely egy böngészőhöz hasonló beépített mobil komponens. Ez azt jelenti, hogy ezek az applikációk nagyon hasonlóan funkcionálnak egy testre szabható webes alkalmazáshoz, mobilos nézetben. Az Inoic appok egy Capacitor nevű mobilos futtatási környezetet használnak, hogy elérjék a telefonok beépített funkcióit.
Teljesítmény:
A WebView komponensen keresztüli renderelés miatt, ezek az appok a React Native-hez hasonlóan lassabbak lehetnek komplex animációk és összetett felhasználó felületek megjelenítésekor.
Technológia és támogatottság:
A Ionic appokat webes technológiák segítségével írjuk, amelyek mögött nagy felhasználóbázis és fejlesztői közösség áll, akik aktívan hozzájárulnak az ökoszisztémához, biztosítva a bővítmények széles skáláját a különféle igényekhez.
Hátrányok:
Az applikáció WebView-ban futtatása miatt a felsorolt keretrendszerek közül az Ionic a legkevésbé hatékony.
Bár a futtatási környezet biztosít beépített natív funkciókat, előfordulhat, hogy ezek frissítésének lassúsága miatt nem érünk el bizonyos mobilos funkciókat.
React Native:
- Programozási nyelv: JavaScript / TypeScript
- Megjelenés: 2015
- Ismert alkalmazások: Microsoft Office, Skype, Xbox Game Pass, Facebook Messenger
Működés:
A React Native appok esetében ugyancsak egy kódbázist fejlesztünk és tartunk fent. Az app kódja egy úgynevezett hídon keresztül kommunikál a készülék natív rendszerével, ezzel lehetővé téve, hogy a közös kódbázisunkban leírt felhasználói felület elemei a platform natív elemeire fordulva jelenjenek meg a készüléken. Bár ezzel valamennyi rugalmasságot veszítünk, az alkalmazások platform-specifikus megjelenést és érzetet kapnak.
Teljesítmény:
A fentebb említett kommunikáció miatt komplexebb interakcióknál és bonyolultabb animációknál lassabb lehet. Azonban ennek a megoldására már több lehetőségünk van, így a teljesítménycsökkenés már egyre jelentéktelenebb.
Technológia és támogatottság:
A React Native-et a Meta fejleszti, és az appokat JavaSctipt vagy TypeScript nyelven írjuk. A keretrendszer mögött hatalmas felhasználói bázis és ökoszisztéma áll. A bővítmények és könyvtárak óriási mennyiségben elérhetőek, és a keretrendszer ökoszisztémája jól ismert.
Hátrányok:
Nagyobb komplexitású applikációk esetén teljesítménybeli problémákba ütközhetünk.
Az applikációnk teljes szinkronitását nehéz elérni, hiszen sok esetben olyan felhasználó felületi elemekre támaszkodunk, amelyek eltérnek különböző platformokon.
A React Native magában kizárólag mobilos platformokat támogat.
Flutter:
- Programozási nyelv: Dart
- Megjelenés: 2017
- Ismert alkalmazások: eBay, Alibaba, Google Pay, ByteDance
Működés:
Flutter appok esetében teljes mértékben egy darab kódbázist fejlesztünk és tartunk fent. Az app kódja a keretrendszer saját motorjával és egy platformtól függő grafikus motorral (Skia vagy Impeller) kerül a megadott készülékre, amelyek segítségével rajzolunk ki minden pixelt az eszköz képernyőjére. A kirajzolt felhasználó felület elemeit nem fordítjuk a natív megfelelőire, hanem a Flutter saját komponenseit használjuk, ami egységes megjelenést biztosít minden különböző platformon.
Teljesítmény:
A Flutter renderelési folyamata előtt a Dart kódot ARM kóddá fordítjuk. Ez teszi lehetővé a Flutter appok gyorsaságát, hiszen a modern mobilkészülékek több mint 90%-a ARM architektúrára épülő processzorokat használ.
Technológia és támogatottság:
A Fluttert a Google fejleszti, és ezeket appokat Dart programozási nyelven írjuk. A keretrendszer mögött egy már most is nagy, emellett folyamatosan növekvő felhasználóbázis áll, sok elérhető kiegészítő könyvtárral és bővítménnyel, azonban a Flutter ökoszisztémája viszonylag fiatalabb a React Native és web-alapú keretrendszerekhez képest.
A Flutter önmagában támogatja a mobil, webes, és asztali számítógépes felületeket is.
Hátrányok:
A Flutter appok általánosságban nagyobb méretű applikációk, a saját motor és a Skia vagy Impeller grafikus rendszerek beépítettségének köszönhetően.
A Dart egy kevésbé általánosan ismert programozási nyelv, mint a vetélytársak által használt JavaScript, ami a fejlesztői csapat bővítését nehezítheti.
Kotlin Multiplatform:
- Programozási nyelv: Kotlin — Natív esetekben Swift, Java, C
- Megjelenés: 2017
- Ismert alkalmazások: McDonald's, Netflix, Forbes, 9GAG, Cash App,
Működés:
A KMP egy hibrid megoldásként funkcionál a natív és cross-platform fejlesztés között. Amellett, hogy megengedi az alkalmazás akár teljesen egy kódbázisban való fejlesztését, lehetővé teszi azt is, hogy úgy válasszuk szét azt, hogy natív alapokon fejlesszük az app felhasználói felületét, amíg a megegyező kódrészeket megosztva tartjuk.
Teljesítmény:
Mivel a Kotlin cross-platform natív kódot generál az adott platformok számára, a teljesítmény szinte azonos a natív fejlesztéssel. Ez különösen fontos a nagy teljesítményt igénylő alkalmazások esetében.
Technológia és támogatottság:
A Kotlin Multiplatformot a JetBrains fejleszti a Google támogatásával (leginkább Android rendszerekre). A technológia viszonylag fiatal, azonban már így is jelentős és növekvő mennyiségű könyvtár és bővítmény érhető el.
Hátrányok:
A keretrendszer teljes rugalmasságának hátránya, hogy a kódbázis platform-specifikus részét külön programozási nyelven kell írnunk, ami jelentősen megnöveli a fejlesztés és fenntartás komplexitását.
Maga a megosztott Kotlin kód nem mindig garantálja az optimális teljesítményt a natív módon írt kódhoz képest. Ezért a fejlesztőknek gondosan optimalizálniuk kell azt, hogy a teljesítmény minden platformon megfeleljen az elvárásoknak.
Összegezve:
Összefoglalva, a cross-platform fejlesztés jelentős előnyöket kínál a költséghatékonyság, az időmegtakarítás és az erőforrás-optimalizálás terén, különösen kisvállalkozások és startupok számára. Azonban fontos figyelembe venni a technológia korlátait és hátrányait is, mint például a platformspecifikus funkciók korlátozott elérése és a teljesítménybeli kihívások. A megfelelő framework kiválasztása és a projekt igényeinek alapos mérlegelése elengedhetetlen a sikeres alkalmazásfejlesztéshez.
Pálos Bence
Codingo
